A systemd egy linux inicializáló rendszer és szolgáltatáskezelő, amely olyan funkciókat tartalmaz, mint a démonok igény szerinti indítása, a mount és automount pontok karbantartása, a pillanatképek támogatása és a folyamatok követése a linux vezérlőcsoportok segítségével.
A systemd részletei
Lennart Poettering és Kay Sievers a systemd-t a macOS launchd és az Upstart által inspirálva írta, azzal a céllal, hogy egy modern és dinamikus rendszert hozzon létre. Nevezetesen a systemd agresszív párhuzamosítási képességeket és függőségi alapú szolgáltatásvezérlési logikát biztosít, ami lehetővé teszi a szolgáltatások párhuzamos indítását, és gyorsabb indítási időt eredményez.
A systemd naplózó démont és más eszközöket és segédprogramokat biztosít a gyakori rendszergazdai feladatok elvégzéséhez
Ez a két szempont már az Upstartban is jelen volt, de a systemd továbbfejlesztette őket. A systemd a nagyobb linux-disztribúciók alapértelmezett init rendszere, de visszafelé kompatibilis a SysV init szkriptekkel. A SysVinit egy inicializálási rendszer, amely a systemd előtt készült, és egyszerűsített megközelítést használ a szolgáltatások indítására.
Nemcsak a rendszer inicializálását kezeli, hanem más ismert segédprogramok, például a cron és a syslog számára is biztosít alternatívákat. Mivel több dolgot is csinál a linux felhasználói téren belül, sokan kritizálták, hogy sérti a Unix filozófiáját, amely az egyszerűséget és a modularitást hangsúlyozza.
A linux-indítási folyamat és a systemd
Annak jobb megértéséhez, hogy mit értünk inicializáló rendszer alatt, ez a szakasz a linux rendszerindítási folyamatának magas szintű áttekintését nyújtja. A linuxnak szüksége van egy inicializáló rendszerre a bootolási és indítási folyamat során. A boot folyamat végén a linux kernel betölti a systemd-t és átadja neki a vezérlést, majd megkezdődik az indítási folyamat.
E lépés során a kernel inicializálja az első felhasználói térbeli folyamatot, a systemd init folyamatot az 1-es folyamatazonosítóval, majd tétlenkedik, hacsak nem hívják újra. Előkészíti a felhasználói teret, és a rendszer összes többi folyamatának elindításával működőképes állapotba hozza a linux hosztot. Az alábbiakban a linux teljes bootolási és indítási folyamatának egyszerűsített áttekintése következik:
- A rendszer bekapcsol. A BIOS elvégzi a minimális hardver-inicializálást, és átadja az irányítást a rendszerbetöltőnek.
- A rendszerbetöltő felhívja a rendszermagot.
- A kernel betölt egy kezdeti RAM-lemezt, amely betölti a rendszermeghajtókat, majd megkeresi a gyökérfájlrendszert.
- Miután a kernel beállt, elindítja a systemd inicializáló rendszert.
- A systemd átveszi az irányítást, és folytatja a hoszt fájlrendszereinek csatolását és a szolgáltatások indítását.
Eszközök
A systemd a systemctl és journalctl parancsokkal megkönnyíti a gyakori rendszergazdai feladatok kezelését. A systemctl segítségével részletes információkat gyűjthetünk a szerver általános állapotáról és bármely egyedi egységtípusról. Leállíthatja és elindíthatja a kiszolgálót, és módosíthatja a rendszer állapotát.
Az időzítő egységfájlok szakaszban a systemctl parancsot egy egyedi időzítő egység engedélyezésére és indítására használjuk. A systemd journalctl eszköze egy központi folyamat- és rendszernaplózási eszközt biztosít. Ez a parancs lehetővé teszi a systemd journal lekérdezését, amely indexelt journalokat hoz létre és tart fenn a rendszer különböző területeiről összegyűjtött naplózási információkból.
Olyan területekről, mint a szervizegységek standard kimenete és standard hibája, a syslogon keresztül érkező naplóüzenetek és a kernel naplóüzenetei. Ily módon a rendszergazdák egyetlen eszközzel felügyelhetik és hibakereshetik a kiszolgálót.
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Mi az a Rocky Linux és érdemes-e megfontolni?
- A Kubuntu linux disztribúció áttekintése
- Az Ubuntu Server egy nyílt forráskódú platform népszerűbb, mint valaha
- Az Elementary OS linux disztribúció részletei
- A Lubuntu részletes bemutatása