Mi is az a Linux pontosan? (definíció)

A Linux a legismertebb és legelterjedtebb nyílt forráskódú operációs rendszer. Operációs rendszerként a Linux egy olyan szoftver, amely a számítógép összes többi szoftvere alatt helyezkedik el. A programoktól érkező kéréseket fogadja, majd továbbítja ezeket a kéréseket a számítógép hardverének.

Miben különbözik a Linux más operációs rendszerektől?

Sok tekintetben hasonlít más operációs rendszerekhez, amelyeket korábban már használhattál, például a Windowshoz, a macOS-hez, vagy az iOS-hez. A többi operációs rendszerhez hasonlóan a Linux is rendelkezik grafikus felülettel, és ugyanazokkal a szoftvertípusokkal, amelyekhez hozzászoktál, például szövegszerkesztőkkel, képszerkesztőkkel, videoszerkesztőkkel stb. Sok esetben előfordulhat, hogy egy szoftver készítője elkészítette ugyanannak a programnak a Linux-verzióját, amelyet más rendszereken használsz.

Röviden, ha tudsz számítógépet vagy más elektronikus eszközt használni, akkor tudsz Linuxot használni.

De sok fontos dologban is különbözik más operációs rendszerektől. Először is, és talán ez a legfontosabb, hogy nyílt forráskódú szoftver. A Linux létrehozásához használt kód ingyenes és a nyilvánosság számára elérhető, hogy megnézhesse, szerkeszthesse, és – a megfelelő képességekkel rendelkező felhasználók számára – hozzájárulhasson.

Továbbá abban is különbözik, hogy bár a Linux operációs rendszer alapdarabjai általában közösek, számos disztribúciója létezik, amelyek különböző szoftveropciókat tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a Linux hihetetlenül testre szabható, mivel nem csak az alkalmazások, például a szövegszerkesztők és a webböngészők cserélhetők ki. A Linux-felhasználók az alapvető komponenseket is kiválaszthatják, például azt, hogy melyik rendszer jeleníti meg a grafikát, és egyéb felhasználói felületet.

#1. Ki használ Linuxot?

Valószínűleg már Te használtál Linuxot, csak valószínűleg nem tudtál róla. Attól függően, hogy melyik felhasználói felmérést nézzük, az interneten található weboldalak egy-kétharmadát Linuxot futtató szerverek generálják. A vállalatok és magánszemélyek azért választják a Linuxot szervereikhez, mert biztonságos, rugalmas és kiváló támogatást kaphatsz a felhasználók nagy közösségétől, ráadásul olyan cégektől, mint a Canonical, a SUSE és a Red Hat, amelyek mindegyike kereskedelmi támogatást nyújt.

Sok, valószínűleg a Te tulajdonodban lévő eszköz, például az Androidos telefonok és táblagépek, Chromebookok, digitális tárolóeszközök, fényképezőgépek, viselhető eszközök és még sok más eszköz is Linuxot futtat. Az autód motorházteteje alatt is Linux fut. Még a Microsoft Windows is tartalmaz Linux komponenseket, a Windows Subsystem for Linux (WSL) részeként.

#2. Ki „birtokolja” a Linuxot?

Nyílt forráskódú licencének köszönhetően a Linux bárki számára szabadon hozzáférhető. A „Linux” név védjegye azonban az alkotóját, Linus Torvaldsot illeti meg. Forráskódja számos szerzői jogvédelem alatt áll, és a GPLv2 licenc alatt áll. A Linux kifejezés technikailag csak a kernelre vonatkozik. Mivel a legtöbb felhasználó számára egy operációs rendszer magában foglalja a programok, eszközök és szolgáltatások csomagját, mint például az asztal, az óra, az alkalmazásmenü stb.

Egyesek, különösen a Szabad Szoftver Alapítvány tagjai, ezt a gyűjteményt GNU/Linux néven emlegetik, mivel sok benne lévő létfontosságú eszköz GNU komponens. Azonban nem minden Linux telepítés használ GNU komponenseket az operációs rendszer részeként. Az Android például Linux kernelt használ, de nagyon kevéssé támaszkodik GNU eszközökre.

#3. Mi a különbség a Unix és a Linux között?

Talán már hallottál a Unixról, amely egy operációs rendszer, amelyet az 1970-es években fejlesztett ki a Bell Labs-ben Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások. A Unix és a Linux sok tekintetben hasonlít egymásra, sőt, a Linux eredetileg úgy készült, hogy megkülönböztethetetlen legyen a Unix-tól.

Mindkettő hasonló eszközökkel rendelkezik a rendszerrel való kapcsolattartáshoz, a programozási eszközökhöz, a fájlrendszer elrendezéséhez és más kulcsfontosságú összetevőkhöz. Azonban nem minden Unix szabad és nyílt forráskódú. Az évek során számos különböző operációs rendszert hoztak létre, amelyek megpróbáltak „unix-szerűek” vagy „unix-kompatibilisek” lenni, de a Linux volt a legsikeresebb, népszerűségben messze felülmúlta elődjeit.

Hogyan jött létre a Linux?

A Linuxot 1991-ben hozta létre Linus Torvalds, a Helsinki Egyetem akkori hallgatója. Torvalds a Linuxot a Minix, egy másik Unix-klón szabad és nyílt forráskódú alternatívájaként hozta létre, amelyet főként akadémiai környezetben használtak.

Eredetileg „Freax”-nak akarta elnevezni, de annak a szervernek a rendszergazdája, amelyet Torvalds az eredeti kód terjesztésére használt, „Linux”-nak nevezte el a könyvtárát Torvalds keresztnevének és a Unix szó kombinációja után a név megragadt.

Hogyan kezdhetem el használni a Linuxot?

Van rá némi esély, hogy már használsz Linuxot és nem tudsz róla. De ha szeretnéd telepíteni az otthoni számítógépedre, hogy kipróbáld, a legegyszerűbb, ha kiválasztasz egy népszerű, a platformodra, például laptop vagy táblagép tervezett disztribúciót és kipróbálod.

Bár számos disztribúció létezik, a legtöbb régebbi, jól ismert disztribúció jó választás kezdőknek, mert nagy felhasználói közösségekkel rendelkeznek, amelyek segítenek megválaszolni a kérdéseket, ha elakadsz vagy nem tudsz rájönni a dolgokra. A népszerű disztribúciók közé tartozik az Elementary OS, a Fedora, a Mint és az Ubuntu, de sok más is létezik.

Általános mondás, hogy a legjobb Linuxos disztribúció az, amelyik a legjobban működik a számítógépeden… Ezért próbálj ki néhányat, hogy kiderítsd, melyik illik a legjobban a hardveredhez és a munkastílusodhoz. Telepítheted a jelenlegi számítógépedre – előtte mindenképpen készíts biztonsági mentést az adataidról -, vagy vásárolhatsz egy System76 vagy Purism számítógépet, amelyre már telepítve van.

Ha nem a lehető leggyorsabb számítástechnikai élményre vágysz, akkor régi számítógépekre is telepítheted, vagy vásárolhatsz egy Raspberry Pi-t. Minél hamarabb kipróbálod, annál hamarabb megbarátkozol vele, és végül boldogan elfelejted, hogy léteznek nem nyílt operációs rendszerek!

Hogyan járulhatsz hozzá a Linuxhoz?

A Linux kernel nagy része C programozási nyelven íródott, egy kis assembly és más nyelvek megszórva. Ha szeretnél kódot írni magához a kernelhez, jó kiindulópont lehet a Kernel Newbies FAQ, amely elmagyaráz néhány olyan fogalmat és folyamatot, amelyet érdemes ismerned. A Linux közösség azonban sokkal több, mint a kernel és a programozókon kívül sok más ember hozzájárulására is szükség van.

Minden disztribúció több száz vagy több ezer programot tartalmaz, amelyek vele együtt terjeszthetők. És mindezek a programok, valamint maga a disztribúció is sokféle emberre és készségre van szükség a sikerhez, többek között:

Tesztelők, akik meggyőződnek arról, hogy minden működik a különböző hardver- és szoftverkonfigurációkban, és jelentik a hibákat, ha nem működik.
Tervezők, hogy felhasználói felületeket és a különböző programokkal együtt terjesztett grafikákat hozzanak létre.
Írók, akik dokumentációt, használati utasításokat és egyéb fontos szövegeket tudnak készíteni, amelyeket a szoftverekkel együtt terjesztenek.
Fordítók, akik a programokat és a dokumentációt az anyanyelvükről átveszik, és a világ minden táján elérhetővé teszik az emberek számára.
Csomagolók, akik a szoftverprogramok minden részét összerakják, hogy azok hibátlanul fussanak a különböző disztribúciókban.
Lelkesek, akik a nyílt forráskódú rendszerek hírét terjesztik.